Solymosunk

Újszülött könyvvel lettünk gazdagabbak Gyöngyössolymoson! Vártuk már érkezésed, légy hát üdvözölve, Írás-kisded! Az első gondolatom a könyv megjelenése feletti örömöm, melyben remélem, hogy Olvasó, Szerző egyaránt azonosul velem. Ünnepi az esemény, mert falunk első irodalmi szintű, igényes megjelenítése, mondhatnám, mintegy beemelése a hazai irodalomba. Miért is ragaszkodunk hozzá, mit is szeretünk szűkebb tájhazánkban, Mátraalján? Mit jelent a táj az itt élőknek, a solymosiaknak? Megkérdeztük-e már magunktól, miért is oly kedves szívünknek kis falunk a hegyek lábánál? Bizony, nem is egyszerű megfogalmazni ragaszkodó szeretetünket. Földim és barátom, Füleki Gábor sorait olvasva könyvében leltem válaszokra. Ugye, adva van egy mátraaljai drágakő, amit Gyöngyössolymos falujának hívunk… aztán egy solymosi, fiatal íróember kézbe veszi ezt az ékkövet, dédelgeti, babusgatja, körbeszemléli és mesél… mesél, róla, nekünk, helybélieknek, s országnak, világnak. Tanár létére, már csak tudhat mesélni! – mondom magamban. Miről is mesél az ifjú Tanár úr? Solymosi ízeket, zamatokat, illatokat idéz, képeket villant a nyári konyháról, versbe faragja az évszakokat, felidézi a nagyfügedi buszsofőrt, aztán az emlékek a családról, gyermekkorról, iskoláról, a faluról… Nem tesz mást, mint vállalt feladatát teljesíti, hiszen az író, költő dolga a táj szépségének megörökítése, megéneklése. „Ha belenézek, belépek e tájba, elveszem, feloldódom, úszom benne, mint élőközegemben…” – írja Gábor a könyvben. Mi más lenne ez, mint a táj iránt érzett feltétlen szerelem megvallása! Csak éppen elszoktunk a mai világban a tájhaza iránti érzelmektől, különösképp, hogy ennek hangot is adjunk. Aki szülő-felnevelő falujáról álmodik, aki tágabb földjét, régióját, a Mátraalját szívén viseli, azt hazaszeretetnek hívjuk, amely soha el nem múló érzés, és örökkön papírra kívánkozik. Ahogy lapozom a könyvet, olyan érzésem támad, mintha a Szerelmes földrajz egy fejezetének képsorai peregnének előttem. Mondhatom, ez a könyv a mi szerelmes földrajzunk, a solymosiaké. Gyöngyössolymosunk szerelmes földrajzát ajánlom jó szívvel az Olvasónak, ahogy a faluszerelmes Füleki Gábor látta és megfogalmazta. Kovács Sándor