Vesztesek

Csörsz István az 1970-es évek elején három önálló kötettel jelentkezett, s ezek változatos visszhangot váltottak ki. A fiatal író 1975–1976-ban egy tudományos-fantasztikus regényt is írt Vesztesek címmel. A kiadók azonban elzárkóztak a megjelentetésétől, főként ideológiai okokból – a hivatalos álláspont szerint elképzelhetetlen, hogy 2020-ban, a regény cselekményének idején még létezzen a kapitalizmus. Ám nemcsak azért érdemes elolvasni a kötetet negyven év után, mivel épp jelenkorunkat festi. Mint minden sci-fi, valójában a regény születésének korát tükrözi, sajátos perspektívából.
A Vesztesek hősei kelet-európai (bolgár és lengyel) egyetemisták és pályakezdő tudósok, akiket nem szülőföldjükön képeztek ki, hanem Angliában, ahol elmélyülhettek a pszichológia újdonságaiban: az emberi hang és az emlékezet kutatásával foglalkoznak. Történetük barátságról, szerelemről, mesterekről és vetélytársakról, sőt tudományos vitákról szól – legfőképp mégis a gyökértelenségről és saját múltjuk terheiről. Az ellentmondások tovább erősödnek, amikor kiderül: ösztöndíjukért és karrierjükért cserébe a fiatalok olyan feladatokat kaptak, amelyek etikai kockázatot vetnek fel. A titokzatos pszichiátriai kísérletek nyomán egy szövevényes bűnügyi történet rajzolódik ki, amely csakhamar magával sodorja a közelebb és távolabb álló szereplőket.