Szociologiai irasok

Ezek az irasok majdnem mind konkret kutatasokhoz kapcsolodnak. Ezt azzal magyarazom, hogy ebben az idoben, a hatvanas-hetvenes evekben kutathattam a munkasokat, a vallalatvezetoket, a ciganyokat, a szegenyeket, es ilyen lehetosegeknek nem lehetett ellenallni. Ez toltotte ki a napjaimat: a kutatasok es a rajtuk valo gondolkozas. Ezzel mintegy azt akarom sugallni, hogy nagyreszt veletleneken mulik, hogy az ember A magyar tarsadalom mint olyan"e; cimu munkat irja-e, vagy a gazdasagi vezetok magatartasat irja-e le. Ehhez hozzatartozik, hogy mindig akkor ereztem legjobban magam, amikor terepen voltam. Ez alkati dolog. A gazdasagi vezetok kutatasaba kesz hipotezisrendszerrel fogtam bele, tehat elmeleti hatterrel. En ugyanmegengedhetonek tartom, hogy valaki minden elmeleti hatter nelkul nekiinduljon egy ismeretlen terepnek, mert egy ismeretlen terep elott hiaba szopogatja az ujjat, joelore semmi sem juthat eszebe. De azert altalaban valami elgondolassal indul az ember. Ezt nem tekintem olyan parancsnak, mint ahogyan Popper eloirja, kicsit merev, ahogyan o a megismeres elmeletet kidolgozza, de azert az esetek tobbsegeben igaza van abban, hogy az ember ugy megy mar oda, hogy tudja, mit akar csinalni. Tehat ez mar elmeleti hatteret jelent. Ehhez hozza kell tenni, hogy a hatvanas evek elejen Magyarorszagon a szociologiat nagyon ovatosan, nagyon vigyazva, de megiscsak lanszirozta a partkozpont.(Kemeny Istvan)