Rorschach

Hermann Rorschach pszichiater az I. vilaghaboru alatt egy eldugott svajci elmegyogyintezetben kidolgozta tiz tintafoltbol allo kepsorozatat, amely az emberi elme kifurkeszesere alkalmas kiserletenek alapja lett. Mikozben a futurizmustol a dadaizmusig magaba szivta a korszak szamos muveszeti iranyzatat, Rorschach eveken at tusazott Freud es Jung elmeleteivel. Muveszemberkent szilard meggyozodeseve valt, hogy valodi kiletunkrol - Freud elkepzeleseivel ellentetben - nem szavakkal, hanem a vizualis latasmodunkkal arulunk el a legtobbet. Rorschach korai halala utan a teszt tortenete szamos erdekes fordulatot vett. A II. vilaghaboru soran az amerikai hadsereg ratette a kezet az eljarasra, igy a nurnbergi perben es a vietnami haboruban is jelentos szerephez jutott. Kesobb felkapta a reklamipar, es kliseve tette Hollywood es a vilagsajto, emellett Andy Warholtol Jay-Z-ig szamos jeles muveszt ihletett meg. A tintafolttesztet vadlottak, allaskeresok, elmebetegek es onmagukat jobban megismerni vagyok millioival vegeztettek el. A Rorschach-proba nepszerusege maig toretlen. Hermann Rorschach elso valodi eletrajzanak megirasakor Damion Searls kiadatlan levelekbol es naplokbol merit, valamint a Rorschach csalad tagjaival, barataival es kollegaival keszitett, korabban ismeretlen interjuk egesz sorara tamaszkodik. A teszt megalkotasanak, heves vitakkal kisert ujjaszuletesenek tortenete mellett azt is bemutatja, mit arul el mindez az eszleles rejtelyeirol.