Ordogszaj

AZ ORDOGSZAJ ELOADASANAK DIAKOK ALTAL IRT KRITIKAIBOL: Sokakkal beszelgettem a dramarol, es mind azonos velemenyen voltunk. Ha csak a parbeszedeket veszem figyelembe, akkor ket szo jut eszembe: humoros es szarkasztikus. Nagyon megfogott engem, hogy a szerzo, Voros Istvan sokat idezett peldaul a Bibliabol vagy a Nemzeti dalbol, es ezek, ha nem is feltetlen a jelentos reszet alkottak a szovegnek, de nagyon fontosak voltak. Szimpatikus volt mindezek mellett az is, hogy az olykor feszult szituaciot oldotta egy szarkasztikus vagy epp nem szarkasztikus poennal, szoviccel. Maga a szoveg stilusa is alkalmazkodott a 'modern' korhoz, viszont a temaja egy egeszen mas vilagrol szolt, mint amiben ma elunk. A csendesnek latszo kis faluban tobb volt a pletyka, mint a konyv a pol-cokon! Osszegezve: ketfele benyomast tett ram az iro munkaja. Az egyik, hogy zsenialis volt a szoveg tartalma, a szohasznalata, az idezetei es a szarkasztikussaga, masreszrol pedig tulzottan egyhanguak voltak bizonyos jelenetek. (Banki Zsolt, Soos Bence, Szalai Evelin) A tortenet a '30-as evekben jatszodott. Szovege szamomra nem volt annyira regies, nagyon jol ertettem. Nyelvezeteben nem voltak csunya szavak, ez is szimpatikussa tette a darabot. Rengeteg bibliai utalast lehetett felfedezni, hol elrejtve a sorok koze, hol pedig egesz idezeteket. (Rikk Eszter, Szabo Margit Rebeka, Petridisz Anna) A tortenet a beleszott csodas elemekkel es rejtelyes babonasagokkal lett izgalmasabb es elrugaszkodottabb a valosagtol. A fennallo tragikus helyzetet humoros elemekkel probalta elfedni a szerzo, de eppen csak annyira, hogy azert erezzuk, a valosag ugyanolyan fajdalmas, meg ha a keseru nevetes ezt probalja is elfeledtetni velunk. (Brenner Dorottya, Fodor Orsolya, Kovacs Arpad) Ahogy a drama ujabb es ujabb fordulatot vett, ugy fordultunk mi is sajat tengelyunk es a ter korul. Ez a darab nagyszeruen jatszott a terrel, es az emberekkel. Ez volt az altalam eddig latott eloadasok kozul valoszinuleg a legkevesebb penzbol kivitelezett, ugyanakkor a legizgalmasabb alkotas. Ez nagy reszben az ironak koszonheto. Magany, intrika, ordogszaj... diohejban ezzel a harom szoval jellemeznem a darabot. Nagyon jol megirt, fordulatokkal teli mu. Szines, elvezetes. Valamikor konnyezve nevetunk a komikus helyzeteken, valamikor pedig sirni lenne kedvunk a kegyetlensegeken. A szindarab szovegerol ismetelten csak harom szo jut eszembe: Bravo, Voros Istvan! (Selmeci Johanna, Mavrogenis Aphrodite, Boross Kata)