Kazohinia

A sokaig elfeledesre itelt, majd ujonnan felfedezett es mara kultikussa valt regeny a Swift altal kezdett gulliveriadak egyik kiemelkedo alkotasa. Gulliver tortenetek masik nagy folytatoja, Karinthy Frigyes ezt nyilatkozta rola: Minden hasonlo munkamat odaadnam a Kazohiniaert."e;A knyv alapvetA en kt rszbA l ll. Gulliver, miutn Anglia jabb hborba kezd, egy hadihajn hagyja el hazjt. Tmads ri A ket, a haj elsllyed, s csak A vetA dik szerencssen partra egy ismeretlen szigeten, a hinek fldjn. A hinek emberek ugyan, de a tudomnyos s trsadalmi fejlA ds egy jval magasabb szintjn llnak, mint a 30-as vek Eurpja. letk egyszerA s kvetkezetes, teljes sszhangban ll a termszettel hatalmas tudsuk s fantasztikus technikai vvmnyaik ellenre. Nem ismerik az irodalmat, a mA vszetet, az rzseket, ltalban az elvont gondolkodst. Gulliver pr hnap elteltvel az A rlet hatrra jut. Hinyzik neki az emberi sz, a kedvessg, a llek jelenlte. Vgl maga knyrg, hogy bezrjk a behin telepre. A behinek is emberek, de bolondok. A hinek bezrva tartjk A ket, ahol aztn gy s olyan szablyok szerint lhetnek, ahogy kedvk tartja. Gulliver hamar rjn, hogy ez mg rosszabb, mint a hinek lete.Szathmri ezzel a kt vilggal az emberi lt kt lehetsges vglett mutatja be. Az egyikben mindent az sz ural s irnyt. A hinek nem boldogok, de nem is boldogtalanok, hiszen nem merl fel bennk ez a krds, egyszerA en lteznek. A behinek sem boldogok, de mindent megtesznek sajt sanyargatsuk rdekben. Egyik sem egszsges letforma. Az ember a maga valsgban a kettA kztt l, egyarnt boldogtalanul s magra hagyottan a hinek termszetes tkletessgben s a behinek teljes tbolyban.