Az ejszaka fenye

1888, New York. Az utcakat ugyan meg gazlampak vilagitjak meg halovanyan az ejszakaban, de az elektromos feny csodaja mar megszuletoben van. Hatalmas vagyon utheti annak a markat, aki elsokent fog egesz varosokat fenyarba boritani, a verseny pedig igencsak kielezett. Paul Cravath, a Columbia Egyetemen frissen vegzett, tapasztalatlan ugyved varatlanul kerul e csatarozasok kellos kozepebe: George Westinghouse bizza meg egy megnyerhetetlen uggyel. Westinghouse Thomas Edisonnal all perben, a tet egymilliard dollar, a kerdes pedig, hogy ki talalta fel az izzolampat, es kinek all jogaban az egesz orszagot meghoditani vele.Az gynek ksznhetA en Paul betekintst nyer a trsadalom legfelsA bb rtegbe - a rongyrzs partikba, a Gramercy Park nemesi villiba s a zrt ajtk mgtt zajl stt zelmekbe. Edison ravasz s veszlyes ellenfl, sajt kmhlzatot mA kdtet, a zsebben vannak az jsgok s maga J. P. Morgan tmogatja. Ezzel szemben Westinghouse-nak szinte semmije sincs a meggyA zA dsn kvl: Paullal egytt egy Nikola Tesla nevA szerb tudstl vrjk a csodt, aki a nyelvet meglehetA sen rosszul beszli s furcsn viselkedik trsasgban. Ahogy a fiatal gyvd egyre jobban belessa magt az gybe s egyre nagyobb kockzatot vllal, rdbben, hogy minden rintettnek megvannak a sajt kis jtszmi, s senki sem az, akinek ltszik. Ez pedig klnsen nagy veszlyeket eredmnyezhet az egsz orszgra nzve.Graham Moore, a Kdjtszma Oscar-djas forgatknyvrjnak trtnelmi regnye megtrtnt esemnyeken alapul, s sokszor a leghajmeresztA bb jeleneteiben sincs egy szemernyi fikci sem. Az jszaka fnye nem vletlenl lett hatalmas bestseller: nemcsak a nagy ramhbor legfontosabb momentumait mutatja be letehetetlen stlusban, de dbbenetes kpet fest annak az Ameriknak a ltrejttrA l, ami mindmig ereje teljben ltezik.