Apropenz

Mult nyaron ismerkedtek meg Hevizen. A neni eleteben eloszor nyaralt, s onmaganak sem merte bevallani, hogy valami csalodasfelet erez. Lelkiismeretesen setalt, furdott, hallgatta a kerthelyisegbol kiszurodo zenet, mindent megtett, amit egy furdovendegnek meg kell tennie, megis lassan multak a napok. Ilyen nehez szorakozni? - gondolta aggodva, es figyelte, masok hogyan csinaljak... Persze, a fiatalokkal nincsen baj, de az o korabeliek... A vendegloi koszt sem izlett neki. Megette, amit eleje tettek, mert ha mar kifizette, vetek otthagyni. Szemben vele egy bacsi ult, a szajmozgasabol latta, hogy azt se tudja, mit eszik, csak gyuri le az etelt, s szokasbol martogatja tisztara a tanyerjat, nem elvezetbol. - Mindent ugyanazzal a szosszal ontenek le - dunnyogte, de ugy, hogy a bacsi is meghallja. Meg is hallotta, s cinkosan osszenezett vele. S delutan, amint a padra telepedett a horgolasaval, a bacsi egyenesen feleje tartott..."e;